Már szakközépiskolás koromban úgy alakult, hogy az iskola mellett, kertek karbantartásával kerestem meg a zsebpénz kiegészítést. Aztán ez olyan szokássá vált, hogy a mai napig a főállásom mellett, alkalmi szinten foglalkozom ilyesmivel. 2017-ben gondoltam egyet, és a család többi tagjával kialakítottunk a kertben egy konyhakerti részt. Azóta négyszer kaptunk különdíjat a "Legszebb konyhakertek" versenyen. 2020-ban ültettem először Carolina Reaper magokat, 11 darabot. Ebből 3 tő volt különös figyelemmel nevelve, a másik 8 darabbal nem foglalkoztam annyit. Viszont a 3 tő nevelése annyira jól sikerült, hogy hirtelen nem is tudtam mit kezdeni a terméssel. E közben a közösségi médiában megosztott büszkélkedéseim okán, az ismerőseim elkezdtek érdeklődni a chilim iránt. Így hát osztogatni kezdtem, kíváncsiságból szószt készítettem. 
Meglepetésemre már akadt olyan ember is, akit nem is ismertem, de tudomást szerzett róla, hogy van Caroline Reaperem, és e miatt fel is keresett, hogy készítsek neki szószt, ő megveszi. Mondtam neki, hogy nagyon kedves, de nem is értem mit szeretne. Tőlem? Szószt? Én tulajdonképpen kertész vagyok, ha nincs is róla végzettségem. Persze tudtam akkor is már szószt készíteni, mert a konyhában is elboldogulok eléggé rendesen. De nem értettem, hogy egy vad idegen miért akar tőlem szószt. Persze nem is igen tudtam volna neki készíteni, mert az ismerőseim körében az a számomra sok, számukra kevés mennyiség, ami akkor volt tulajdonképpen elfogyott már csak a kíváncsiságuk miatt is. A sok pozitív visszajelzésre és érdeklődésre való tekintettel, úgy döntöttem, hogy idén belevágok, és kistermelőként komolyan is elkezdek foglalkozni a zöldségekkel, paprikákkal, chilikkel. 2020. októbere körül már tudtam, hogy 2021 nekem nem a COVID-ról, hanem a chiliről és a zöldségekről fog szólni. :)
Rólam 2
(Hamarosan...)